2012. június 10., vasárnap

,,szeretlek anya''

            Várva várom türelmetlenül hogy teljenek a napok...vissza vágyom nagyon Dániába.:D oh jaj olyan nehéz és unalmas egyedül...De néha jól jön az egyedüllét...a hetekben elég sok rossz hírt kaptam..változik az életem...Visszatérve arra a gondolatomra amit írtam anyák napján: ,, hogy vajon fogom e valaha mondani valakinek hogy szeretlek anya?" azt hiszem most döbbentem rá hogy NEM...nemrég megtudtam hogy 2010 ben meghalt az anyukám..Felmerült bennem egy csomó kérdés.Csak azt tudom remélni hogy legbelül rájött mit csinált rosszul élete során és hogy megbocsájtott magának! Furcsa érzések jöttek elő, akkor azt éreztem mintha végleg elhagyott volna...Nem mintha addig találkoztam volna vele...vagy éppenséggel felismert volna..viszont legbelül szerettem, akármilyen anya is volt!  Visszagondolva mit tehettem volna én...vagy min változtatnék...nincs semmi értelme ezeket feszegetni...Tovább kell lépni és tanulni kell mások hibáiból.:) Alig várom hogy nekem mondják majd : ,,szeretlek anya" :)